Mi az oka annak, hogy egy egysejtű amőba túlél egyedül, de egy emberi sejt, pl. immunsejt erre már nem képes?

#4 - nem úgy - éppen fordítva!

Egy vezérigazgató röpke néhány év leforgása alatt jól megszedheti magát anyagilag, és akár élete végéig is bebiztosíthatja magát passzív jövedelemforrásokkal (pl. nagyvárosban kiadható lakások, vidéki kisvendéglő, részvények más cégekben, privát bunker készletekkel, stb.).

Ellenben egy szerencsétlenebb családi hátterű SSC-s fél éven belül az utcára kerülhet, mert kirakják a bérelt lakásából, és a súlyos recesszió miatt már a kutya se alkalmazza aktatologatónak - hisz valós értéket teremtő szakmai ismeretekkel nem is kell hogy bírjon, és a triviális szakmaiságú álláshelyek dugig vannak az országban:

[link]

Az emberi testben a sejtek munkamegosztásban élnek. Minden sejtnek megvan a maga feladata. Pl egy védekező sejt csak arra van beállítva hogy védekezzen. Képtelen mondjuk oxigént szállítani az agyba.

Kicsit olyan mint egy társadalom. Vannak akik az élelmezésért felelnek, vannak akik a védekezésért, vannak akik irányítanak.

Tudtommal kb. ugyan úgy eléldegél egy makrofág fehérvérsejt, mint egy másik egysejtű amőba, csak sosem fog szaporodni. Így a környezeti viszontagságok miatt hamar eltűnik a környezetből egy emberi sejt.

Ellenpélda lehet a HELA sejtvonal, ami évtizedes multtal rendelkező emberi rákos sejtekből áll. Relatíve szívósak és gyorsan szaporodnak, így bizonyos környezetben elég jól megélnek. Ez alatt azt kell érteni, hogy laboratóriumi közegben egy HELA szennyezés könnyen eluralkodhat egy nem neki szánt táptalajon is.