Egy párkapcsolatban normális a veszekedés?

Semmilyen kapcsolatban nem az. De ez lett a nyelvünk. Sakálnyelv. A zsiráf helyett.

Az acsarkodás, agresszívan, indulatosan érvényesíteni az igazunkat úgy, hogy a másik csak addig szereplő benne, míg hibáztatjuk. Nincs vitakúltúra.

Az első hülyeséget ír.

Minden kapcsolatban van időnként nézeteltérés és konfliktus és olykor veszekedés is. Így én azt mondanám, hogy egy bizonyos szintig normális. Ha soha nincs akkor vagy az van, hogy majd lesz, vagy rosszabb esetben az egyik fél annyira el van nyomva, hogy nem mer semmiért szólni.

És máris keveritek a veszekedést a vitával. Nem tudjátok mi mit jelent.

Így nincs is értelme a további eszmecserének.

#5 A veszekedés a vita szinonimája, ugyanazt jelentik.

Még több szinonima rá:

Összecsapás, összeütközés, összeugrás, viszály, ellentét, konfliktus, civódás, civakodás, konfrontáció, nézeteltérés, perpatvar, incidens, szembenállás, polémia, perlekedés, ortály, összeszólalkozás, affér, érdekütközés, összetűzés, félreértés, atrocitás, csetepaté, vitahelyzet, marakodás, összezördülés, lárma, botrány, zajongás, patália, csetepaté, hangzavar, ricsaj, hangoskodás, hajcihő, csinnadratta, rivalgás.

És igen, normális és természetes. Nincs olyan kapcsolat, ahol ne lenne néha nézeteltérés.

#5 egy párkapcsolatban életszerűtlen, hogy mindig csak vita legyen, nem pedig veszekedés. Vitatkozás az egy nyugodt hangvételű, érvelésen alapuló témamegvitatás, pl. az aktuális politikai helyzetekről vagy a klímaváltozásról, vagy a “mikor költözzünk kertesházba” témáról vagy ilyesmi. Egy kapcsolatban viszont simán feljöhetnek olyan témák vagy konfliktusok is, amiket nem lehet ilyen nyugodtsággal megbeszélni, főleg ha kisgyerek is van. Emberek vagyunk, nem érzelemmentes robotok, teljesen rendben van, ha néha indulatosabbak vagyunk.

Szerintem alkalmanként tökre belefér egy-egy veszekedés, akkor van baj, ha pl. heti többszöri. Azt a kapcsolatot inkább el kell engedni, mert idegölő (bár vannak, akik pont ezt szeretik…).